Ma a testünkről tanultunk, és játszottunk eszméletvesztőset is. Szerencsére szívmegállás nem volt.
Sajnos volt egy kisebb kipisilős katasztrófa, mindenképp vigyünk be a Ginkóba váltóruhákat! Sajnos a 112 nem tudott segíteni, nem vették fel a telefont. Kati nagyon mérges volt rájuk, még hangüzenetet is hagyott nekik. Reméljük, hogy ezentúl megbízhatóbbak lesznek. (Vicces volt, hogy véletlenül igaziból felhívta őket egyszer a fülével, szerencsére még a csöngés előtt letette.)
Reggel segítettem porszívózni, nagyon szorgalmasan dolgoztam.
Ezen kívül volt még rollerezés és hintázás a játszótéren, zenén pedig megtanultuk, hogy mi az a triola. Nagyon jól mennek nekem a ritmusok. Sokat énekeltünk, és én közben ukulelén játszottam.
Egyénin megbeszéltük, hogy ki milyen közel áll hozzám. A legszorosabban természetesen a családom áll, Anya aranyszívű, Abi ezüstszívű, Apa pedig bronzszívű. Nagyon szeretem őket. A távolabbi körben vannak a tanítónénik és a barátok. A még távolabbi körben az ismerőseim, ide tartozik pl. Kocsis Ilona doktornéni. A legtávolabb pedig az idegenek vannak, pl. a postás, a zöldséges és még nagyon sokan mások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése